Kínai szerelem 1.rész

Kezdetek

Nem is olyan rég még szinte alig tudtam valamit arról a csodálatos és elképesztő méreteket öltő országról, melyet Kínai Népköztársaságnak hívnak. Bizonyára erről a nemzetről az emberek 99 %-a hallott már valamit, más nem azt legalább tudja, hogy nagyon –nagyon sok holmija, elektronikai eszköze ebben az országban készült.

Kiskoromban többször is megfordultunk az egykori józsefvárosi kínai piacon, ahol ázsiaiak tömkelege árulta portékáit rendkívűl kedvező áron. Az áruk többsége illegálisan, a fekete piac áldozatává válva került be kicsiny hazánkba. Nem is csoda, hiszen ilyen olcsón adni egy adidas polót nem is lehetne jobban kivitelezni. Ahogy jártuk a szűk kis utcákat azon a hatalmas területen, sokszor eszünkbe jutott, hogy  mekkora pénzeszköz halom cserélhet gazdát egy nap leforgása alatt és mennyire bánatosak lehetnek az adóhatóság emberei, hogy ezek csak töredékét tudják csakoncsípni és adófizetésre kötelezni.

Abszúrd helyzetek voltak, amikor az ellenőrök beléptek a piac területére. Egy percen belül még a legtávolabbi piaci árus is forródrótot kapott és illegális márkajelzéssel ellátott cuccaikat azonnal besüllyesztették a hátsó eldugott szekrényeikbe és csak a legalális polók,nadrágok, kabátok,órák maradtak terítéken. Persze amire odaértek az adó ellenőrei már nyoma sem volt illegális fekete kereskedelemnek.  

Gusztustalan arrcal néztem a kínai és vietnámi nénikre és bácsikra, akik szájukat főtt zöldségekkel és szinte beazonosítatlan ételféleségekkel tömték. Azokból a kis büfékből csak úgy bűzölgött a kínai kajaszag és nem győztük visszatartani lélegzetünket. Érdekes, hogy sok évvel később, amikor előszőr felnőttként léptem be egy kínai gyorsétterembe, azokra a kajákra, amikre előtte undorral néztem, egészen kellemes ízként beszippantott ebbe az ázsiai világba és onnantól fogva teljesen átértékelődött bennem e rendkívűl különleges népről alkotott bizarr véleményem. Elkezdtem őket kedvelni és intenzívebben érdeklődtem kultúrájuk iránt.