Kínai kultúra

Kínai kultúra

Számomra teljesen távoleső és különleges nép a kínai. Persze mostanra már annyira beleszerettem a kultúrába és az emberekbe, hogy az életem el sem tudnám képzelni nélkülük valamilyen szinten. Jelenlegi munkahelyem során is gyakran megfordulnak kínai emberek a kormánytól, valamint a helyi Budapesti kínaiakkal is sűrűn találkozók a munkámból, vagy magánéleti célból. Próbáltam megérteni gondolkodásmódjukat és sokszor amikor egy bunkó kínaival találkozok, például a Kínai Nagykövetségen, ahol az ügyintéző hölgyike nemes egyszerűséggel hozzámvágta elkészült vízumomat.  

Így kívülállóként sokszor nem tudtam és tudom elfogadni viselkedésüket, azonban minél több kínait ismerek meg és minél jobban kutakodok feléjük és kultúrájuk felé, annál inkább kezdek rájönni és kezdem megérteni mit miért is csinálnak. Miért ilyen távolságtartóak más nemzetekkel, miért viszonyul így a párkapcsolatukban a társukhoz, miért ennyire pénzmániások, miért tisztelik ennyire a család intézményét. Gyerekként, az étkezési szokásukat is barbárságnak gondoltam és nem igazán tiszteltem őket. Azonban arra is rá kellett döbbennem, hogy a világ legegyszerűbb és találékonyabb módszert eszeltik ki arra, hogy elfogyasszák mindennapi kenyerüket. Zseniálisan megoldják azt, hogyan szedjék fel a kajafalatokat a tányérukról. Gasztronómiai kultúrájuk is elképesztő és sokszínű. Remek ízek és változatos étkek egész hada várja a kíváncsi turistákat, akik merészkednek kipróbálni mindenféle, elsőre furcsának tűnő fogást. Egy nagyon fontos dolgot azonnal le kell szögeznem, mégpedig azt, hogy az emberek általánosságban hatalmas tévedésben vannak azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen az, amit esznek a kínai éttermekben, illetve büfékben (sok ilyen helyet nem neveznék étteremnek) nem is hagyományos alapanyagokkal és nem hagyományos módon készült kínai kaja.